A művészek

Ludvig Dániel, Magyarország

1981-ben született Zalaegerszegen. 1999-ben végzett reklámgrafikusként Pécsen. Nagy hatással volt rá festőművész édesapja. Festészetével az ősidőkből eredő emberi érzéseket, ösztönöket, a természet törvényeinek örökkévalóságát szeretné kifejezni. Vonzza az ember előtti időkből és az emberi civilizáció korai időszakából származó, letisztult formavilág, festészetével ehhez keresi a legmegfelelőbb kifejezést, technikákat.

Kedveli a monumentális, plasztikus kifejezésmódot. Legtöbb festménye egy később születendő szobor víziójaként is felfogható. A spanyol viadalok bikáit súlyos, tömör foltokként ábrázolja, a nagyítás és a túlzás művészi eszközét használva. A képi valóság szimbólumokon át üzen a nézőknek. A tüzet, az elemek dinamikáját őserővel felmutató művész saját, egyéni stílust alakított ki fiatal kora ellenére. Kedveli az arany, a narancs, a fekete különböző árnyalatait, mellyel energiával telivé varázsolja a vásznat. Az anyagszerűség szinte megfoghatóvá válik képein. Gyerekkora óta résztvevője hazai és külföldi Nemzetközi Művésztelepeknek (pl. Csuta Művésztelep, Békés; Gyomaendrődi Művésztelep; Ludvig Művésztelep, Nagykanizsa; Tamási Művészkert, Biellai Művésztelep, Olaszország; Lendvai Művésztelep, Szlovénia; Hudek Art Művésztelep, Maria Bistrica, Horvátország).

Korbely István, Magyarország

Már gyermekkoromban érdekelt a rajzolás, s 25 évesen rádöbbentem, hogy a festészet lesz az ami jövőbeli életemet ki fogja tölteni. Majd megismerkedtem Csuta Györggyel, aki a békési művésztelep vezetője. Meghívott a telepére ahol már professzionális művészek dolgoztak. Igazából itt szippantottam bele először a terpentin, lenolaj illatába. Lenyűgözött ez a szentély ahol láthattam a művészeket munka közben. A művésztelep után kinyílt a világ. Meghívtak több szimpóziumra megismerhettem a különböző országok, kontinensek kortárs műveit, ami teljesen megváltoztatta látásmódomat, rálátásom lett egy objektív világképre. Ezt követően jelentkeztem Zebegénybe, művészeti képzésre, Aknay János volt a mesterem a plen air szakon. Nagy szerencsémre ekkor indul Szarvason egy felsőfokú művészeti képzés, és vendégdiákként részt vehettem a foglalkozásokon, főként anatómiai rajzokat, ábrázolást, illetve festészetet tanultam.

1999-ben a munkáim alapján felvettek a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületébe, ami hivatásos alkotóművésszé avanzsált. Ekkorra már kialakult stílusom volt, sok egyéni és csoportos kiállításokon vettem részt, külföldön és itthon is. A sikerek vittek mindig előre a pályámon, visszaigazolás és motiváció nélkül számomra nehéz lenne az alkotás. Számos galériának dolgoztam, a gyűjtők és a magánszemélyek felfigyeltek munkáimra. A festészet biztosítja a megélhetést a mai napig.

Sebestyén János, Magyarország

Sebestyén János festőművész 1977-től 80-ig a moszkvai Állami Szurikov Képzőművészeti Akadémián – a szentpétervári mellett ez a másik legjelentősebb orosz akadémia – kezdte, és Budapesten a Képzőművészeti Főiskola festő szakán, Kokas Ignác osztályában fejezte be tanulmányait. Több mint 20 ország tehetségei között fejlődhetett, alkothatott, s az elsősorban ott teremtett kapcsolatai révén azóta is magasan jegyzett nemzetközi művésztelepek rendszeres vendége Európa-szerte.

Belföldön és külföldön egyaránt számos kiállításon vett részt, művei több magángyűjteményben megtalálhatók a nagyvilágban. Idehaza többek között Budapesten az Egyetemi Színpadon (1987-ben), az Operaház Vörös Szalonjában (1990-ben és ’99-ben) Pécsett, Kecskeméten, Szegeden, Nagykanizsán, határainkon túl túl pedig Bécsben, Koppenhágában, Stockholmban, a hollandiai Nordeidében, Goudában és Rotterdamban, a finnországi Hyvinkaa-ban és Helsinkiben állították ki munkáit.

Közreműködött színházi produkciókban (TranzDanz, Magyar Állami Népi Együttes: Pannon Freskó), több könyv jelent meg az ő illusztrációival. A ’90-es végén Nyitott Műterem címmel sikeres összművészeti esteket szervezett, miként a budai várban a Secco Galéria évekig futó, nagysikerű programjai is az ő nevéhez fűződnek.

Ducsai Zoltán, Magyarország

Középiskolás kora óta foglalkozik festéssel, grafikával. Az egri Tanárképző Főiskolán 1988-ban diplomázott rajz szakon. Egerben él, az egri Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium tanára.

Alkotásai állandó kiállításon láthatók : Hotel Szalajka Liget, Hotel Eger – Park, miskolci Art Galéria, egri Oxford International Language School. Festményei és rézkarcai a világ számos pontján megtalálhatóak.

Ludmilla Baitsaeva, Oroszország/Magyarország

Ludmilla Baitsaeva húsz évig textiltechnikákkal foglalkozott, majd 16 éven át tűzzománcokat készített. Néhány éve művészete új irányt vett, amikor elkezdett akrillal, valamint olajjal festeni. A hazája legmagasabb művészeti kitüntetésével is elismert alkotó a kendlimajori művésztelepek rendszeres résztvevője, az oszét régióban pedig ő maga is szervez szimpóziumokat fiatal, tehetséges nők részére. Néhány éve Miháldon is vett egy házat. A képzőművész elmondta: „Hat éve Magyarországon élek – ez a saját döntésem, választásom és álmom volt, hiszen 16 éve, amikor először itt jártam, beleszerettem ebbe az országba. Szóval vettem itt egy házat, ahol egyedül éldegélek. Olyan ez, mint egy magányos utazás, ami egy új élet és új szituációk felé vezet.”

Zeljko Hudek, Horvátország/Ausztria

A horvát származású, de Ausztriában élő Zeljko Hudek meseszerű figurái kedvesek, sőt, viccesek, ám ha valaki a látvány mögé néz, megpillanthatja az élet valóságát. A graffitit a házak falán, a szemetes utcát, a kéregető koldust, a dülöngélő részeget vagy éppen a kuncsaftra váró prostit. Hudek képein persze nem csak önmagában az alakok groteszkek, a nyüzsgő kisváros is magában rejti az ironikus ellentmondást.

Zeljko Hudek már gyerekkora óta fest, ám művészete csak 2006 óta jelent megélhetést is számára.
Édesapja operatőr volt a jugoszláv, majd a horvát állami televíziónál, később hangmérnökként dolgozott a filmgyárban. A művészeti egyetem elvégzése után ő is egy rajzfilmstúdióban kezdett dolgozni, ahol háttérképeket készített.

Aljona Shapovalova, Oroszország

Az Észak-Oszétiában született művész 2007 óta tagja az Orosz Művészek Egyesületének és a Művészetek Nemzetközi Szövetségének. Művei számos múzeumban megtekinthetőek, valamin Oroszországban, Svájcban, Szerbiában és hazánkban is megtalálhatóak magángyűjteményekben.

Oleksandr Antonyuk, Ukrajna

Az ukrán festőművész Művészet és rajzolás szakon végzett a Vasyl Stefanyk Precarpathian Nemzeti Egyetemen. 1998 óta tagja az Ukrajnai Művészek Egyesületének, ettől kezdve számos nemzetközi és nemzeti kiállításon vett részt képeivel, többek között Németországban, Lengyelországban és az Egyesült Államokban.

Bereczki Kossack Katalin, Magyarország

Bereczki Kossack Katalin keramikusművész pályájának kezdetétől mélységes vonzódást érzett az ősi kultúrák iránt. Közép-Keletet-európai vonatkozásban elsősorban a pennsylvaniai ősi világkép foglalkoztatta, majd mind szélesebb egyetemes kultúrtörténeti tanulmányokat folytatott. A művész 1977-ben berlini nagydíjat kapott.

A keramikusművész Afrikában a Mali törzsnél élt és dolgozott három hónapon keresztül, így megtanulhatta az ott élő asszonyoktól az ottani kerámiakészítési technikákat. Katalin a törzzsel együtt natúr környezetben bányázta az agyagot és formázta az edényeket, rengeteget tanult tőlük. Azonban ő is tudott nekik valamit tanítani, mert az ottaniak nem ismerték a hagyományos kemencét, ezért megmutatta nekik a kenyérsütésre, főzésre és kerámiaégetésre alkalmas kemencék építését. Bereczki Kossack Katalint az ősi kultúra iránti vonzódás, a természetesség, a nőiség kérdése foglalkoztatja. A keramikusművész Európa számos országában megmutatta műveit, alkotásait láthattuk mind csoportos mind egyéni kiállításokon.

Elena Shumacher, Oroszország

Elena Shumacher 1969-ben született Novomoszkovszkban. 1993-ban végzett a Szmolenszk Pedagógiai Intézet grafikai művészet szakán, de csak 15 évvel később kezdett el professzionálisan festeni. A művészeti kritikusok szerint ez volt a művészet győzelme a mindennapi élet szürkesége felett. Csak az első öt évben már 13 egyéni kiállítása volt Oroszországban és külföldön egyaránt.

Szergej Komjagin, Oroszország

A művész a Szmolenszki Pedagógiai Egyetem Művészeti karán festészettel és professzionális fotózással foglalkozik. Számos művésztelepen vett részt, többek között:
2015 – «DFEWA» Mallnitz, Austria
2015 – Festival «ORIGINES» Alboussière, France­
2016 – Kusadasi Municipality International Painting Workshop
2016 – V. Egri Művésztelep
2016 – 24. Ludvig International Symposium, Kendlimajor, Nagykanizsa
2017 – 25. Ludvig International Symposium, Kendlimajor, Nagykanizsa

P. Kovács Péter, Magyarország

P. Kovács Péter vagyok. 1975-ben Veszprémben születtem. Életem jelentős helyszínei a Balaton és Veszprém. Műszaki tanulmányaim alatt és azt követően sem távolodtam el a festéstől.Az utóbbi években pedig a festés még nagyobb hangsúlyt kapott az életemben. Képeimen nem az ember, inkább az őt körülvevő világ kap hangsúlyt. Az utcák, terek, tájak. Ettől függetlenül előfordul az ember is egy-egy munkámban. Képeim, munkáim  megvásárolhatók.

Róla írták: “P. Kovács Péter festő- és szobrászművész akvarelljein tájakat, virágokat, a természet lágyságát, szépségét jeleníti meg, de festményein szerepelnek utcazenészek, városi életképek, színek, fények és hangulatok.. Az izzó fém, a lüktető élet, a csend, a természet szépsége, a humor, a groteszk mind sajátos kifejező eszköze művészetének.”

Szepessy Zsófia, Magyarország

2010-ben a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen végeztem textil szakon, festészettel ez után kezdtem el foglalkozni. Schatz Zoltán festőművésznél tanultam realisztikus festészetet. A kezdetekben reprodukciók készítésével foglalkoztam, majd tagja lettem a Neopaint Works alkotócsoportnak. Elsősorban kül- és beltéri dekoratív falfestéseket készítünk, munkáink számos helyen megtalálhatóak, így Egerben is. Az alkotócsoporttal készülő közös munkákon kívül saját festmények készítésére is igyekszem időt szakítani.

Szőke Péter Jakab, Magyarország

Festek, mutatni más szemén át a világot, hogy tudjanak nevetni a bohóc bukfencén, hogy járja táncát Don Quijote Panzával, hegytetőről tájat belássak, mutassak ujjammal lebegő felhők közé, hogy a rút a szépet kézen fogja, a jó ne legyen gyámoltalan többé, hogy a por és olaj legyen szín és fény.

Alakjaimat a valóságból merítem, formálom és keresem a színeiket addig, míg meg nem találom.

Elindít egy emlék, egy látott pillanat vagy egy gondolat. Mikor eldöntöttem milyen történés, alak fejezi ki legjobban azt, amit szeretnék, vázlatokon irányokat, arányokat dolgozok ki, vászonra viszem és a színekkel, a színek ritmusaival megadom a kép hangulatát.

Nem a valóságot festem, mégis igazabbul adják vissza képeim azt, átformálva, más színbe öltözötten, engedve szabadon gondolataimat és érzéseimet őszintén játszani.

Városi Gabriella, Magyarország

Festészettel, vegyes technikákkal és élő művészetekkel foglalkozom. Rendszeresen veszek részt kiállításokon, performanszokon, hazai és nemzetközi művésztelepeken. Főként Budapesten és vonzáskörzetében tevékenykedem, de számos külföldi projectben is részt vettem már.

Utóbbiak közé sorolhatóak web-performanszok, melyek során élő internetes kapcsolattal a világ legkülönbözőbb pontjait (Budapest, Sao Paolo, Gran Canaria, New York) vonjuk bele egy-egy önálló tematikával bíró eseménybe ott élő alkotókon keresztül, így létrehozva egy közös alkotói felületet a virtuális térben.

Ezzel ellentétben képzőművészeti alkotásaimban az anyagszerűség és a valóság kézzelfogható mivolta a meghatározó. Különféle anyagokat, technikákat egységesítek képeimen. Fa, fém, papír, fénykép, újrahasznosított, véletlenszerűen, az életem során talált tárgyak, textilek, általam készített gobelin részletek keverednek klasszikus festészeti technikákkal, mint olaj, akril, akvarell. Munkáim témájukat illetően általam megfigyelt jelenségek szimbolikus modelljei, több megközelítésből értelmezhető, többségükben figurális alkotások.

Végh Lajos, Magyarország

1983-tól a Dési Huber képzőművészeti körben rajzoltam Korga Györgynél. Közben ismerkedtem a festészettel, grafikával.

2002-től kizárólag a művészeti munkámmal foglalkozom. Részt veszek különböző fesztiválok, művésztelepek szervezésében és munkájában. 2005-től a festészet mellett homokanimácós performanszokkal is foglalkozom. Az összeművészeti törekvések izgatnak leginkább, nem tudnám szétválasztani a festményeimet a szobraimtól vagy az animációimtól. A homokanimációt a képzőművészet és az előadó művészet közti kapocsnak tartom. Élőben sikerült összekapcsolnom a filmmel és az egyéb animációimmal.

Művészetemet négy alapelem határozza meg: a munka, a nyitottság, a játék és az önmagunkhoz való őszinteség. Ezen értékek mentén saját független alkotói irányba haladok, folyamatosan nyitva az új és a régi értékekre egyaránt. A kísérletezés, a más irányból érkező tudás és tapasztalat erősen kihatnak a festészetemre is.

2013-tól több csoportos kiállításon vettem részt Menyhárt Tamással, Verebélyi Diával, Városi Gabival, ef Zámbó Istvánnal, Czuder Tamással…

Legújabb képeimen faktúrákkal kísérletezem, melyben Székács Zoltán és Czuder Tamás festményei inspiráltak leginkább.